A természetből fakad

Fűben, fában és nálam!

Fűben, fában és nálam!

Mindennapi mérgeink, Érdekességek

2008. július 04. - fuben-faban

Tartósítószerek, adalékanyagok, savszármazékok: a modernizáció elkerülhetetlen velejárói. Könnyebbé, kényelmesebbé teszik az életedet. A luxusért azonban nagy árat kell fizetni. Ezek az anyagok megtalálják az utat a szervezetedbe az ételeken, italokon, belélegzett levegőn vagy megérintett tárgyakon keresztül.

Nehezen meghatározható, mekkora a mennyiség, amely már megbetegít, de a toxikológusok egyetértenek, hogy mérgezés csak nagy dózis esetén jön létre, illetve attól függően, hogyan kerül a méreganyag a szervezetbe. Néhány dolog mégis cáfolni látszik ezt az általánosan elfogadott véleményt.

Vegyük például a bifenol A-t (BPA). Ez olyan kémiai összetétel, amelyből műanyagot gyártanak, melyet aztán pl. a vizespalackok vagy egyes konzervdobozok belső bevonatához használnak fel. A gyártó cégek szerint egy embernek körülbelül 300 kilogramm ételt kellene minden egyes nap BPA-t tartalmazó edényekből elfogyasztania ahhoz, hogy a szervezetében veszélyes mennyiségben halmozódjon fel ez a méreg. Ugyankkor egy cleavelandi laboratóriumi "baleset" cáfolta ezt az állítást. A kísérleti egerek között ijesztő mértékben megnőtt a fejlődési rendellenességgel született utódok száma. Kiderült: az egyik alkalmazott a polycarbonát egérkalitkákat lúgos tisztítószerrel mosta le, így azok anyagából kimosódott a bifenol-A. Ugyanez a folyamat játszódik le egyébként akkor is, ha a műanyag ételtárolókat mosogatógépben tisztítják... Mivel az egerek és az emberek petesejtjei hasonlóan növekednek, feltételezhető, hogy ha - még ily alacsony dózisú - BPA kerül a szervezetbe, okozhat vetélést és olyan genetikai rendellenességeket, mint például a Down-kór.

Női raktárak

A nők nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ezek a tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok ugyanis leginkább a test zsírszövetében rakódnak le, a nőknek pedig átlagosan jóval magasabb a testzsírszázalékuk, mint a férfiaknak. Ráadásul a zsírszövet tápanyagot termel az anyatej számára, melyet aztán az anya a szoptatással átad gyermekének. Ezek a tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok a toxikológusok szerint szoros összefüggésben állnak a mell-, a petefészek- és a méhrák, valamint a meddőség kialakulásával.

A vérünkben van

Érdekes vizsgálatot végzett a WWF: egy tavalyi kampánya keretében 13 ország 14 környezetvédelmi és egészségügyi miniszterétől vett vérmintát, hogy kiderüljön, mennyire "szennyezett" a politikusok vére. Magyarországon a véradók közt volt dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, illetve dr. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter. Ezenkívül mintát kértek még Márkus Ferenctől, a WWF Magyarország igazgatójától és dr. Zacher Gábor toxikológus főorvostól is. A vizsgált 103 vegyi anyag közül 55-öt (53%) kimutattak a vérmintákból, és 25 olyan vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne voltak: egy tűzgyulladást gátló szert, két növényvédő szert és 22 féle poliklórozott bifenilt (ipari vegyszer, az 1970-es években betiltották.) A WWF a vérvizsgálatokkal azt szeretné elérni, hogy megfelelően szigorú legyen az Európai Unió új, vegyi anyagokra vonatkozó jogszabálytervezete, a REACH, amely majd a tagállamokban életbe lép. A REACH biztosíthatja majd, hogy azonosítsák és kivonják a forgalomból a legártalmasabb vegyi anyagokat. Egyelőre azonban a gyártók óriási nyomást gyakorolnak a döntéshozókra. Szerintük a nem kellőképpen átgondolt vizsgálatok pánikot kelthetnek a fogyasztók körében.

Kezdj tiszta nappal!

Egy átlagos napon a mérgek ábécéjének szinte összes betűje a szervezetedbe kerülhet - még ebéd előtt. Mi a teendő? Nem érdemes éjszakákon át éberen forgolódnod az egyébként kemikáliákkal szennyezett matracodon. Amíg az orvosok és a döntéshozók nem találnak megnyugtató megoldást erre a problémára, Te addig is számos dolgot tehetsz. Kezdetnek olvasd el alábbi összeállításunkat , melyből megtudhatod, milyen veszélyek leselkednek rád a fürdőszobától a konyháig...

7 óra

Lezuhanyzol, megmosod a hajad, dezodort és parfümöt használsz, majd kisminkeled magad.

Az általad használt kozmetikai termékek közül számos tartalmaz különböző ftálsavszármazékokat. Ez az az anyag, melytől a körömlakk nem pattog le, a hajspray rugalmasabb tartást ad a hajadnak, a parfüm illata pedig hosszabban tart. Megtalálható még a műanyag zuhanyfüggönyökben, az autóbelsőkben, a redőnyökben, sőt a vér tárolására szolgáló zacskókban is.

Veszélye: A ftálsav a műanyag lágyításához és formázásához használt szer, amelyet a magyar élelmiszerkönyv is engedélyez. Azonban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet is megállapítja, hogy "enyhén toxikus". A legelterjedtebb formája a bifenol-A, amely a már több tíz éve betiltott DDT-hez (egy szerves klórtartalmú rovarölő) hasonlóan problémákat okoz a belső elválasztásban, s különösen a csecsemők fejlődésére veszélyes. Kimosódhat egyes termékekből, éppen ezért használatát betiltották több termék gyártásánál (pl. élelmiszeripari csomagolóanyagok). Az EU-ban felhasználásuk tilos a 3 év alatti gyermekek részére gyártott játékokban is.

Megoldás: A műanyag zuhanyfüggöny és a redőny helyett használhatsz textilt, és zuhanykabint üvegből is készítenek. Ha mindenáron ragaszkodsz a szintetikus termékekhez - nem csoda, hiszen olcsóbbak -, válaszd a nylont, mint legkevésbé rossz megoldást. Amennyiben gyermeket vársz, lehetőleg kerüld a ftálsavszármazékokat tartalmazó termékeket. Tény, ez a feladat nehezebb, mint gondolnád: a gyártók ugyanis nem kötelesek feltüntetni a csomagoláson ezt a részletet.

8 óra

Reggelire rántottát sütsz, de félbeszakít egy telefon.

Mire a csacsogásnak vége, a tojások helyett fekete massza éktelenkedik a teflonserpenyő alján. A belőle kiáramló füst influenzajellegű tüneteket okozhat. A bűnös egy perfluorkemikália (PFC), ilyen pl. a dioxin, amelyet teflonedények és zsírtaszító anyagok gyártásakor használnak.

Veszélye: Kutatások bizonyítják, hogy azok az állatok, amelyeknek szervezetébe magas dózisú dioxin került, elpusztultak vagy visszamaradtak a fejlődésben.

Megoldás: A gyártók szerint a teflon addig nem veszélyes, amíg nem égetik benne oda az ételt. Ezért a maradékot ne kapargasd ki fémlapáttal és tisztításakor is inkább áztassd egy fél napig, de ne dörzsöld, mert leválhat a bevonata. Soha ne melegíts újra ételt pizzadobozban vagy hamburgerpapírban sem!

11 óra

Keményen dolgozol a számítógéped előtt.

A számítógépekben (akárcsak az összes elektronikai berendezésben) található tűzgyulladásgátló szernek (PBDE) köszönhetően, ha az irodában tűz ütne ki, a gépek nem kapnának lángra. PBDE-t tartalmaznak még a kárpitozott bútorok, a matracok és a szőnyegek.

Veszélye: Tanulmányok szerint az emberi szervezetbe bekerült PBDE károsítja az idegrendszert. Bár egyes tűzgyulladásgátlókat éppen ezért már betiltottak, ugyanakkor ijesztő, hogy már jegesmedvék szervezetében is találtak ilyen anyagot. Ezek a mérgek ugyanis bekerülnek a légkörbe és így szennyeznek tovább.

Megoldás: Régi, elöregedett bútoraidat, a párnázott székeket, illetve az autóüléseket, melyek kárpitja illetve párnázata már megrongálódott, cseréld újra.

12 óra

Itt az ideje egy gyors ebédnek!

Ha kinyitsz egy konzervlevest, máris mérgek tucatja szabadul ki: a konzervdobozok belső bevonata, a cumisüveg, a műanyag étel- és italtárolók, az autólámpák, de a DVD lemezek és kazetták, sőt még a szemüveglencsék gyártásához is bifenol-A-t (BPA), egy jó minőségű műanyagot használnak, amely nem más, mint egy a hormonháztartást felborító vegyszer.

Veszélye: Az újrahasznosítható műanyagtárolók bár kényelmesek, a bennük lévő bifenol-A az ételeken és italokon keresztül naponta a szervezetedbe kerül, különösen ha a műanyag már elhasználódott vagy erős tisztítószerrel tisztítják.

Megoldás: A polikarbonát műanyagok könnyen felismerhetők a PC7 megjelölésről. Az újrafelhasználhatóságot szimbolizáló (recyciling code) háromszögben is 7-es számmal jelölik őket az edény alján. Ezeket dobd ki, főként, ha már megrongálódtak! Használj inkább 2-es vagy 4-es jelű polietilént. A legjobb megoldás, ha az ételeket üveg-, kerámia- vagy fémedényekben tárolod, a mikróba csak üveg- vagy kerámia edényeket teszel, a műanyag vizespalackot pedig egy vagy két használat után eldobod!

Az örökség

Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos, cikkünk szakértője a WWF által végzett kísérletre utalva elmondta: a vérmintákban talált pikogrammnyi mennyiség (10 a minusz 12-iken) nagyon kevés. Ezeknek a szereknek általában - még a dioxinnak is, amely a legmérgezőbb e vegyületek közül - megengedett napi beviteli mennyisége is nanogrammban mérhető (10 a mínusz kilencediken). Az eredményben tehát nem maga a mennyiség aggasztó. Sokkal inkább az, hogy ezeknek az anyagoknak egyrészt semmi keresnivalójuk az emberi vérben, másrészt a kemizáció és a környezetszennyezés növekedésével utódainkban esetleg már nanogrammnyi, azok utódaiban pedig mikrogrammnyi mennyiségben lehetnek jelen ezek a mérgek, melyek így már túllépik a toxikus szinthatárt.

Bár egyelőre még senki sem jelentkezett ftálsav-túladagolással az ambulancián, legyen bármilyen kicsi is az egyes ember vérében tetten érhető méreganyag mennyisége, a génkészletben mégis okozhat olyan változást, amely súlyos betegséghez vezet. Ráadásul a kemizálódás túlméretezettsége miatt a szervezetnek annyiféle szer ellen alakulhat ki patológiás válaszreakciója (pl. allergia), hogy szinte lehetetlenné teszi felderítését. Persze e méreganyagok sem hatnak mindenkire egyformán: ez is genetikai szinten működik.

A bejegyzés trackback címe:

https://fubenfaban.blog.hu/api/trackback/id/tr40553738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása