Táplálkozás a gyermekvárás alatt: hogyan hat a gyermek késõbbi evési szokásaira?
T Táplálkozás a gyerekvárás ideje alatt: hogyan hat a gyermek későbbi evésszokásaira?
A gyermekkori táplálkozási szokások szempontjából ugyancsak lényeges kérdés az anya táplálkozása a terhesség idõszakában, mind a rendszeresség, mind az összetétel és a minõség vonatkozásában. A „kettõ helyett enni” népi közmondást már sokan, sok fórumon, cáfolták, felülírták. Én inkább arra buzdítanám a kismamákat, hogy „kettõ helyett figyeljenek”. A születés után, a szoptatás idõszakában elvárjuk a gyermekünktõl, hogy nagyjából igazodjon a 3 órás periódusokhoz az etetések vonatkozásában. Mi magunk, felnõttként, anyaként, kismamaként ezt megtesszük/megtettük? Ha a terhesség alatt össze-vissza eszünk, akkor ne lepõdjünk meg azon, hogy gyermekünk étkezési szokásai is kaotikusak.
Ne fogjunk minden kívánósságot, fölös kilót a terhességre, a szoptatásra! Aki már a terhesség elõtt nem tudatosan táplálkozott annak nem fog ez menni a terhesség alatt és azután sem. Sajnos, ma még mindig kevesen vannak, akik valóban tudatosan vállalnak gyermeket. A tudatos gyermekvállalás nem csak azt jelenti, hogy eltervezzük, akarjuk, vállaljuk. Az anyáknak különösen, de az apáknak is már legalább egy évvel a fogantatás elõtt tudatosan kellene készülniük erre a szerepre. Az anya részérõl ennek különösen fontos eleme a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás a testsúly rendezése, ha az alatta vagy felette van az ideálisnak. Ide tartozik mindkét szülõfél részérõl a káros szenvedélyekrõl való lemondás is, különös tekintettel a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra. Ha ezekkel rendszeresen élünk, akkor minden testi sejtünk hordozni fogja ezeket a káros anyagokat és ezt örökítjük tovább gyermekeinkbe is. Valóban ezt szeretnéd?
A csecsemõk/gyermekek táplálkozását tekintve a kisebb átmeneti problémák igen gyakoriak. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a szülõ erre hogyan reagál, egyáltalán reagál-e vagy teljesen figyelmen kívül hagyja, mivel a rossz korai étkezési tapasztalatok késõbbi viselkedészavarok kiindulópontjai lehetnek. A 2-3. életévben az étvágy jelentõsen csökken, a növekedés is lassul. A gyakran elõforduló válogatósság hátterében a szülõk frusztrálása áll, amely fontos figyelemfelhívó jel.
Gyarapodási elégtelenség:
növekedésben és testsúlygyarapodásban való elmaradás, amely születéstõl fennállhat vagy elõzetes normál idõszak után jelentkezhet. Jellemzõen 2-3 hónapos és 2 éves kor között jelenik meg. Okai lehetnek:
központi idegrendszeri károsodás
anatómiai és élettani rendellenességek (pl.: gyomor-bél, keringési rendszer, idegrendszer és a keringési szervek krónikus megbetegedései)
anya-gyermek kapcsolati zavar
nem megfelelõ etetési körülmények
érzelmi elhanyagolás
a gyermek bántalmazása.
A gyarapodási elégtelenség következményeként mentális és motoros (mozgásos) fejlõdésbeli elmaradásra lehet számítani. Ha az 1. életévben tartósan fennáll, az idegrendszer fejlõdését károsítja, melynek eredményeképpen határérték intelligencia vagy mérsékelt szellemi retardáció (fogyatékosság) várható. Jellemzõ még a verbális mûködések (nyelvfejlõdés, olvasási képesség, verbális intelligencia) zavara.
Nem szabad kockáztatni. Éljünk egészségesen, táplálkozzunk helyesen, ne vegyünk fel rossz étkezési szokásokat a gyermekeink érdekében.
